JNT
Logo_EU
Logo_Daphne
Join_The_Net
Sprachauswahl
eu
at
be
bg
cy
cz
de
dk
ee
es
fi
fr
gb
gr
hu
ie
it
lt
lu
lv
mt
nl
pl
pt
ro
se
si
sk
linie_oben
A PTSD meghatározása

A PTSD jelenlegi definícióját az Amerika Pszichiátriai Társaság fogalmazta meg a DSM-IV-ben (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders). Ezt a mentális betegségeket tartalmazó jegyzéket az USA-ban publikálták először 1952-ben. Az osztályozási rendszer világszerte elfogadott, annak ellenére, hogy számos kritikát fogalmaztak meg ellene.

A PTSD különleges helyet foglal el az osztályozási rendszerben: más mentális betegségekkel szemben PTSD esetén mindig feltételeznek egy kiváltó okot, egy korábban tapasztalt traumatikus eseményt.

A poszttraumás stressz szindróma kritériumai a DSM IV szerint a következők (F43.1):

A. A személy
(1) halállal végződő vagy halállal fenyegető, súlyos sérüléssel járó vagy a saját, illetve mások fizikai integritását veszélyeztető eseményt élt át, annak tanúja volt vagy azzal szembesült,
(2) és ennek következtében intenzív félelmet, tehetetlenséget, rémületet érzett.

B. A traumatikus eseményt a személy újraéli az alábbiak közül egy (vagy több) módon:
(1) a személy tudatába visszatérően, kényszerűen és szenvedést okozóan betolakodik az esemény képek, gondolatok vagy érzetek formájában
(2) a személy visszatérő, nyomasztó, az eseményhez kapcsolható álmoktól szenved (gyerekeknél felismerhető tartalom nélküli rémálmok)
(3) a személy úgy viselkedik, vagy olyan érzései vannak, mint a traumatikus esemény során: újraéli az eseményt, tévképzetei, hallucinációi, disszociatív epizódjai, emlékbetörései vannak. Ide azok is beletartoznak, melyeket közvetlen ébredéskor vagy ittas, mámoros állapotban tapasztal. (Gyerekeknél a trauma újrajátszása fordulhat elő.)
(4) a személy olyan külső vagy belső történések hatására, melyek a traumatikus eseményre emlékeztetik, vagy szimbolizálják azt, erős szorongást él át
(5) a személy olyan külső vagy belső történések hatására, melyek a traumatikus eseményre emlékeztetik, vagy szimbolizálják azt, erős fiziológiai reakciókat mutat

C. A traumával összefüggésben álló dolgok tartós kerülése és általános bénultság, érzelemnélküliség, mely a trauma előtt nem volt jellemző. Az alábbiakból három vagy több pontnak kell teljesülnie:
(1) a traumával összefüggő gondolatok, érzések, témák, beszélgetések kerülése
(2) a traumával összefüggő, arra emlékeztető tevékenységek, helyek, emberek, helyzetek kerülése
(3) a traumára való visszaemlékezési képtelenség
(4) észrevehetően lecsökkent érdeklődés vagy részvétel társas eseményeken, fontos tevékenységekben
(5) a másoktól való elszakadás, elidegenedés élménye
(6) az érzelmek skálájának beszűkülése (például szerető érzésekre való képtelenség)
(7) az idő beszűkülése: nincs, vagy nagyon véges, csonka a jövőkép (a személy nem hiszi, hogy karrierje, gyerekei, házastársa lesz, vagy megéli az átlagos életkort)

D. Felfokozott izgalmi, készenléti állapot, mely nem volt jellemző a traumát megelőzően. Az alábbiakból kettő vagy több pontnak kell teljesülnie:
(1) nehézségek az elalvással, átalvással illetve az ébrenléttel
(2) ingerlékenység, dühkitörések
(3) koncentrálási nehézségek
(4) fokozott éberség
(5) fokozott megrémülés vagy ijedtség akár ártalmatlan ingerekre is

E. A „B”, „C” és „D” pontban felsorolt tünetek legalább egy hónapon keresztül fennállnak.

F. A tünetek klinikai szintű rosszullétet idéznek elő vagy jelentős csökkenést a társas kapcsolatokban, a munkában vagy az élet más területén.